Na hahó.

Kéremszépen zajlik az élet rendesen. Kezdjük az Antwerpenes hétvégével: pénteken ebédidőben érkeztem meg, Jana várt rám az állomáson. Hazamentünk hozzá, hogy lepakoljunk, útközben megmutatta az egyetemét. Addigra már rákerestem az interneccen Antwerpen top 10 látványosságára, úgyhogy kész listával álltam elé, hogy miket szeretnék megnézni. Sétáltunk tehát egy nagyot a nem kifejezetten hatalmas városközpontban. Először a tőle nem messze lévő MAS tetejére másztunk fel, ez egy múzeum, de a legtöbben azért látogatják, mert a legfelső emeletről zseniálisan rálátni a városra. Utána a Het Steen nevű kis várat néztük meg, innen pedig egyenesen a Grote Markt-ra mentünk. Mivel borzasztó hideg volt, ezért egy goffri-forrócsoki szünetet tartottunk. Megnéztük még a katedrálist is, de csak kívülről. Hazamenni már nem akartunk a vacsi előtt, így beültünk egy sörözőbe. Bátran beválasztottam egy barackos sört, és nem is pártoltam el tőle az este folyamán, valami fantasztikusan finom volt. Steven is megérkezett végül, mert még neki se volt kedve vacsorázni. Mindkettőjüket Barcelonából ismerem tavalyról. Nagyon jól éreztük magunkat, a rengeteg emléket felemlegettük, meg próbáltuk kicsit frissíteni az infókat, hogy kivel mi történt. Janával már vagy háromszor találkoztam azóta, de Stevennel egyszer sem. Végül vacsizni is elmentünk, ragaszkodtunk hozzá, hogy Steven Minijével menjünk. Majdnem 11 volt mire hazaértünk, elfáradtunk rendesen. 

Jana a barátnőivel lakik, az antwerpeni piroslámpás mellett, egy nagyon öreg házban. Bár a kecó nagy része fel van újítva, a lépcsőháznak nem szenteltek túl sok figyelmet. Borzasztó csigalépcső megy felfele, és az egész háznak egyébként iszonyat szaga van, mint a régi házaknak a skanzenban. Én nem tudom, hogy a gerendák meg a faszerkezet öregszik-e el, vagy mitől lesz ez, de megőrülnék, ha ebbe a szagba kéne hazamennem minden áldott nap.

Másnapra Rubens festő házát hagytuk, reggelire benyomtunk egy goffrit, majd irány a múzeum. Mit ad isten, még csak a második szobában vagyunk, de gyanús, hogy valaki magyarul pöntyög mögöttem. Megfordulok, hogy megnézzem, ki és mi történik vele, mire Pál Máté öcsis pajtim néz rám vissza. Na mondom legalább van hamis tanú, hogy voltam múzeumban is. Még egyszer összefutottunk velük a városban, ugyanoda mentek sült krumplit enni, mint mi. 4-kor Janának el kellett mennie, mert spagetti-estét szerveztek a diákszervezetével, úgyhogy lerakott engem a Meir-en, Antwerpen bevásárlóutcáján, közel az állomáshoz. Mivel hatkor indult a vonatom, bóklásztam egy kicsit. Van Forever21 nevű üzletük, amiért mindenki odáig van meg vissza, hát én komolyan próbáltam pénzt költeni, de se az ár/érték arány, se a cuccok nem voltak annyira jók. A vagyonkámat inkább egy Matchban költöttem el, hirtelen felindulásból 10 sör indult el velem hazafele Amszterdamba, meg a másik gyengém, a grenadinszörp a Tesserine-től. Be akartam ülni a Starbucksba az állomáson, hogy utoljára wifin csekkoljam a vonatom, végigálltam a sort és kifizettem azt a kellemes összeget a mézeskalácsos kávéért, majd a kislány közölte, hogy JAAA wifi az nincs. Jejj, akkor jöjjön a b terv, végülis azért vannak otthon rokonaim, hogy átsegítsenek a vészhelyzeteken. 3 magyar iphone dolgozott rajta, hogy kiderüljön, hol kell átszállnom, végül sikerrel jártunk, és hazaértem 8ra. Bár a többiek nyaggattak, hogy bulikázzunk, mivel másnap jött Flóra, végül itthon maradtam.

Jézusom mennyit írtam és még mennyi van hátra.

Szóval vasárnap reggel megérkezett Flóra, megreggeliztünk, majd még kicsit itthon punnyadtunk. Délután bementünk a citybe, Anna Franknál hagytuk a bicókat és rendes iramot diktálva tettünk egy nagy túrát egészen a Museumplein-ig. Hétfőn a reggeli előadást kihagytam, csak a délutánira mentem be, addig Flóra megnézte Anna Frankot. Gyönyörű időnk volt, napsütés és egyebek. Elmentünk palacsintázni a 9 straatjes egyik palacsintázójába, aztán hétfőn letudtuk még a karácsonyi vásárt a Damrakon, csokis eper és társai. Illetve, hogy legyen némi kultúra, a szexmúzeumot is végigröhögtük. Keddre szereztem múzeumkártyát, de a Keizersgrachton lévő két ház, amibe menni akartam, persze pont keddenként zárva volt. Nagyon rendes volt viszont egy bácsi, átirányított minket egy hasonló múzeumba a Herengrachton, a Willet-Holthuysen múzeumba. Utána pont láthattuk a híres Magere hidat felnyitás közben, majd a Rembrandtplein-en ebédeltünk. Nekem délután volt egy kötelező előadásom, addig Flóra a Rijksmuseumba ment, ahonnan sajnos elég hamar elküldték zárás miatt. Hazamentünk, este vacsi után pedig átjött Sharon, Nik meg Rory, kicsit szórakoztatni minket. Tovább maradtak, mint gondoltam, így már 1 óra elmúlt mire a vöröslámpásba értünk. Kicsit ijesztő volt, nyilván a turisták már aludtak, szóval főleg férficsapatok mászkáltak, akiknek céljuk is volt, de persze nem lett semmi bajunk.

Szerdán reggel órám volt ismét, így Flórát még az állomáson láttam óra után utoljára. Egy-két nagyölelés, aztán már itt sem volt, én meg mehettem vissza a suliba. Útközben szereztem ebédet, amit Joe-nál ettem meg, ahol nagy meglepetésemre már Niall is vendégeskedett. Rég láttam a fiúkat így együtt. Mivel Joe a Plantage Muidergracht 20-ban lakik, én meg a 24-be mentem órára, ezért ráértem 14.55-kor elindulni a három órakor kezdődő gyakorlatra.. Fú de utálom ilyenkor.

Itthon csokik fogadtak az ágyamon, azt hiszem Flóra volt az én idei Mikulásom :) szerda este végül nem mentem sehova, kicsit élveztem a magányt, egészen másnap reggel 10ig.

Csütörtökön megérkezett Ginny és Zeneboli. Mivel buliból jöttek majdnem egyenesen, és kicsit gyengén voltak, ezért szégyen-nem szégyen reggeli után mindenki eldőlt egy kanapén. A csütörtöki napunk nem volt túl eredményes, este szocializálódtunk csak, először Niall-lel ittunk meg egy sört, aztán bementünk a Szabcsi által ajánlott magyarokkal teli coffeeshopba. A magyar rész működött, a brownie is finom volt, aztán ennyi, nem mondhatnám, hogy elszálltunk. Viszont nagyon kipihentek voltunk, így elsétáltunk a vöröslámpásba, meg a Nieuwmarkt-ra.

Pénteken elmentünk biciklit bérelni, meg sétáltunk egy nagyot velük is. Erre már lassan megvan a szokásos útvonalam: Dam-Kalverstraat-virágpiac-Leidsestraat-Leidseplein. A hosszabb útvonalban benne van a Museumplein és a Rembrandtplein is. Itthon vacsiztunk, aztán végül nem mentünk Joe-hoz szülinapozni, hanem itthon hallgattuk a magyar popslágereket szigorúan a 90-es évekből. A Melkwegbe mentünk Kill All The Hipsters buliba, előtte még ittunk a Pancake Corner-ben a 10euro/10feles ajánlatból. Érzésre 1:1 arányban hígítják az alkoholt vízzel. Zolika összebarátkozott egy fekete biztonsági őr fiúval, aki kb. kétszer akkora volt, mint ő. Valami fél 4-kor adtuk fel a bulit, és tértünk haza.

Szombaton ismét sikerült múzeumkártyákat szereznem, így elvittem a gyerekeket azokba a házakba, amik kedden zárva voltak (Museum Van Loon és Museum Geelvinck). Azt hiszem utána itthon vacsiztunk, meg vártuk a Mesit, aki Maastrichtból feljött a barátnőivel, és ő is nálam aludt szombat este. Sikerült Nialltől elkérni a biciklit neki, így együtt mentünk a Gieterbe, ahol már Karin várt ránk. Előtte azért visszamentünk a 10shot/10euro helyre, hogy Zoli ismét barátkozhasson a benga biztiőr barátjával, aztán mivel Karin már nyávogott, hogy menjünk, ezért átmentünk. Elvileg úgy volt, hogy kettőig maradunk, de a kis holland barátnőmnek és a pultos kapcsolatainak köszönhetően ha el akartunk indulni, akkor valahogy mindig lett még egy kör sör, így persze zárásig maradtunk végül. A szokásosnál is több holland zene volt, de mondtam a srácoknak, hogy legalább autentikus a buli.

Vasárnap nem volt könnyű életet lehelni egymásba, de aztán csak sikerült. Mesi ment dolgára, Zolit és Ginnyt pedig elküldtem az AnnaFrank-VanGogh kombót élvezni, én meg tanultam. Este vacsi után punnyadtunk, és megnéztük a Turbó című mesefilmet. Hétfőn pedig itt hagytak végül ők is.

Tanulság: egy hétig mindig volt valaki, aki reggel elment nekem friss reggeliért. (Köszönöm Flóra és Zoli). Ehhez hozzá tudnék szokni. Újabb elvárás a jövőbeli férjemtől. Továbbá jó úgy vacsorát főzni, hogy más mosogat el utána. :)

Az elmúlt napok főleg az iskola-tanulás vonalon mozogtak, kedden este volt csak egy kis lazulás, amikor megint holland filmezős este volt. Az 'Alles is liefde' című filmet néztük meg, ami az ő saját 'Igazából szerelem'-jük, és igen, végre egy élvezhető, jó holland film!

A holnap a marketingé, szombaton pedig 14:35-kor van jelenésem a Schipolon egy Hajnal Anna táblával :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.